Téma: MesterMűvek - Dark

Köszöntök minden érdeklődőt a MesterMűvek-fórum dark topikjában! Az új folyam megnyitása egyelőre még odébb van, a sorozat egyéb ügyeivel együtt a napokban fog terítékre kerülni egy kiadói megbeszélésen; a műhelyünk azonban már javában dolgozik az előkészítésén. A dark folyam egyik első könyve a Lovecraft ihletői c. válogatás lesz, vélhetőleg két kötetben; a végleges címlista összeállításához azonban szívesen vennénk a fórumozók segítségét. A SF-topikban korábban már próbát tettünk azzal a megközelítéssel, hogy magyarra fordított részleteket közöltünk a tervezett Mars-antológiánkba szánt  novellákból, majd megkértük az olvasóinkat, hogy véleményezzék őket. Ezúttal is így fogunk eljárni, csak kevésbé ad hoc jelleggel.

A mai naptól fogva minden szerdán közzéteszünk itt a fórumon egy novellarészletet, és várjuk a visszajelzéseiteket, hogy milyen benyomást tett rátok. A beérkező reflexiókat a műhelyen belül értékelni fogjuk, és figyelembe vesszük majd az antológia összeállításánál. A szerzők nevét nem áruljuk el, de ha ti a szövegek alapján azonosítjátok őket, annak nemcsak fenemód örülni fogunk, hanem honoráljuk is: azon fórumozók között, akik a legtöbb írót kitalálják, a könyv megjelenésekor öt nyereménypéldányt osztunk ki majd a műhelyünk keretéből. (A műhely tagjai természetesen nem vehetnek részt ebben a játékban, az csúnya renonsz lenne.)

Pillanatnyilag bő tucatnyi lefordított szövegrészlet áll a rendelkezésünkre, szóval a felmérés és a nyereményjáték folyamatossága jó ideig garantált. smile Mindazonáltal ezúton jeleznénk a MesterMűvek műhely valamennyi régi és új tagjának, hogy aki szeretne még beszállni a szemelvények fordításába, keresse meg a műhelyvezetőt és sietősen pacsizza le magának a kedvenc szerzőit. big_smile

És akkor a hosszúra nyúlt bevezető után következzék az első novellarészlet a Lovecraft ihletői címmel tervezett antológiánkból!

– Úgy érti – kérdeztem vissza kissé csípősen –, hogy a hely el van átkozva? – Abszurd módon vándorcigányok gondolata ötlött fel bennem, akik épp ilyen tágas, elszigetelt menedék után kutatnak, és a templom rejtett zugaiba fészkelik be magukat. A templomot bizonyára keresztül-kasul hálózzák az átjárók, folyosók és a most nekünk rejteket adóhoz hasonló helyiségek; és ugyan mi mást jelenthet a „katolikus”, mint végtelen vendégszeretetet az előírt keretek között? Kísérőm azonban szavamon fogott.

– Úgy értem, uram – jelentette ki határozottan, szemét lehunyva –, hogy ördögi erők működnek itt. – Fölemelte a kezét. – Nagyon kérem, amit mondok, ne vesse el, mint holmi eszelős vénember locsogását! – Kissé közelebb húzódott. – A saját fülemmel hallottam őket, a saját szememmel láttam, bár az én tudásom csekély ahhoz, hogy megítéljem, bírnak-e valódi anyagi természettel. De vajon milyen anyagból állhatnak valójában? Egyrészt a Szentírás azt mondja: „Úgy gondolom, nem határozhatók meg tanulás útján, a bölcsesség nem tárja fel őket.” Vajon igaz ez? Mert akkor a Szentírást követem. Másrészt: mit mond ugyanez az Ige vagy az ahhoz közeli iratok (az apokrifekre célzok) a céljukról? Azt mondják, és javítson ki, ha tévednék: „Az ördögöket Isten teremté, mégpedig azért, hogy bevégezzék bosszúját.”

Eddig rendben is volnánk, uram. Ahol nem tudunk továbbmenni, megállunk. Bosszú. Ám a hatalmukra, arra, hogy mire képesek, cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésemre. Ha a híresztelés elterjedt volna, most közbeszéd tárgya lenne. Ha pedig nem így történt, kérdem én, miért iszkol innét riadtan minden kiérkezett szakértő? Behúzott farokkal menekülnek. Fürkésznek, kutakodnak, mégsem hisznek. Rájönnek a magyarázatra. Aztán sietősen távoznak! – Olyan nyomatékkal ejtette ki a szót, hogy arca beleremegett. – És miért? Azért, mert a tapasztalataik túlmutatnak az ismereteiken. – Akadozó lélegzettel lépett hátra; úgy láttam, teljesen átszellemült.

– De hát – ellenkeztem – előbb-utóbb minden vén épületen szükségszerűen kiütköznek a pusztulás jelei. Anglia székesegyházainak, sőt, általában templomainak a felét, bármilyen korúak is, „restaurálták” már – sok esetben borzalmas eredménnyel. Ez az újfajta habarcs, meg hasonlók. Hiszen nem sokkal korábban… Vagyis, úgy értem, miért véli, hogy a puszta elöregedés egyébnek is betudható, mint…

Az öregember elfordult. – Elnézését kell kérnem, uram – szakított félbe az egyszerűség és a méltóság olyannyira rávalló elegyével. – Nem tudok jól magyarázni. Pusztulás – túlterheltség – elöregedés – süllyedés – mállás: hányszor hallottam ezeket a szavakat egyik szájról a másikra ugrálni, mintha valami métajáték volna! Már az undor kerülget tőlük. Hiszen én nem mállásról, hanem javításról, helyreállításról beszélek. Nem pusztulásról: erősödésről. Nem elporladásról: ocsmány fejlődésről. Mutathatok önnek alig fellelhető, a közvetlen megfigyelés számára rejtett zugokat, melyeknek habkőszerű, odvas, szivacsossá lyuggatott köveit frissen bányászottakra cserélték – pedig ilyen fajtát húsz mérföldes körzetben sehol nem találni.

Várjuk a visszajelzéseket!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Nekem tetszik. Van benne potenciál a későbbiekre nézve, ha végül eljutnak egy templom mélyi borzalomhoz smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

leslieke írta:

A novellarészletről: nem tudom értékelni, mert számomra semmi lényeges nem derült ki ennyiből.

A szemelvények kiválasztásánál az az elv vezérelt minket, hogy megmutassuk: miért is kerül be a szóban forgó írás a Lovecraft ihletői gyűjteménybe. Vagyis igyekszünk stilisztikai, tartalmi és atmoszférikus párhuzamokat keresni HPL munkásságához. Ezek nagyon ritkán jelentkeznek a cselekményszövés terén (ami ugye Lovecraftnél nem igazán különleges vagy eredeti), így hát a novellarészleteink inkább a hangulati elemekre lesznek kisúlyozva, a konkrét narratíváról aránylag keveset árulnak el.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Akár valami érdekes is kisülhet belőle. Így hírtelenjében nem értem, hogy egy templomot miért kellene keresztül-kasul hálózniuk a különféle átjáróknak, folyosóknak? És az, hogy "Úgy gondolom, nem határozhatók meg tanulás útján, a bölcsesség nem tárja fel őket”, vajon valóban a Szentírásból származik?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Ramsey Campbell – a brit horror-literatúra osztatlan tekintélynek örvendő doyenje – a műhelyünk egyik oszlopos jelöltje a dark folyamba. A hazai olvasók egyelőre sajnos kevéssé ismerik a munkásságát; akik azonban érdeklődnek iránta, azoknak ezúton ajánlunk a figyelmébe néhány elemző igénnyel készült, magyar nyelvű ismertetést a műveiről.

Silent Children (Csendes gyermekek; 2000)
The Face That Must Die (Az arc, amelynek meg kell halnia; 1979 / 1983)
The Darkest Part of the Woods (Az erdő legsötétebb zuga; 2003)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

wolferine írta:

Így hírtelenjében nem értem, hogy egy templomot miért kellene keresztül-kasul hálózniuk a különféle átjáróknak, folyosóknak?

Hát, kelleni éppenséggel nem kell, viszont egy rémtörténetben roppantul hatásos. smile Ennek kapcsán bátorkodom fölhívni a figyelmet a régi templomépületek alatt rejtőző alvilági járatrendszerekre Lovecraft olyan műveiben, mint Az ünnep, A sötétség lakója és az Árnyék Innsmouth fölött.

wolferine írta:

És az, hogy "Úgy gondolom, nem határozhatók meg tanulás útján, a bölcsesség nem tárja fel őket”, vajon valóban a Szentírásból származik?

A szerző ugyan nem volt egyházi személy, de a londoni Szent Pál székesegyház iskolájában nevelkedett, sőt – a katedrális kriptájában temették el, mint nagy tiszteletű alumnust. Más szóval biztosan nem hasraütéses alapon idézett. smile Amennyiben a novella bekerül a válogatásba, megkeressük a pontos forráshelyet, és a mondatot lecseréljük a Károli-féle Biblia-fordításban szereplő magyar megfelelőjére.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:

A mai naptól fogva minden szerdán közzéteszünk itt a fórumon egy novellarészletet, és várjuk a visszajelzéseiteket, hogy milyen benyomást tett rátok. A beérkező reflexiókat a műhelyen belül értékelni fogjuk, és figyelembe vesszük majd az antológia összeállításánál. A szerzők nevét nem áruljuk el, de ha ti a szövegek alapján azonosítjátok őket, annak nemcsak fenemód örülni fogunk, hanem honoráljuk is: azon fórumozók között, akik a legtöbb írót kitalálják, a könyv megjelenésekor öt nyereménypéldányt osztunk ki majd a műhelyünk keretéből...

Örülök, hogy ez a folyam is beindulni látszik! smile
A részletet elolvastam, bár sok minden valóban nem derül ki belőle, a helyszín és a hangulat adott, a magam részéről szívesen olvasnám a válogatásban. A szerző nagy valószínűséggel vagy Edward Plunkett, vagy pedig Walter de la Mare... már ha Lovecraft ihletőiről beszélünk, bár több angol Weird fiction szerző neve is fölmerült bennem.

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Bachstein írta:

A szerző nagy valószínűséggel vagy Edward Plunkett, vagy pedig Walter de la Mare...

A nyereményjátékunkban fölkerült egy strigula Bachstein neve mellé.... A részlet Walter de la Mare Mindenszentek (All Hallows) c. novellájából való. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Közben ráleltem az említett idézetre az eredeti szövegben:

"I take it," says the Book, "to be such as no man can by learning define, nor by wisdom search out."

Ez így, ilyen formán, bizton mondhatom, hogy nincs benne a Bibliában, de még ehhez hasonló bölcsességet sem találtam a Károli-féle fordításban, mindenesetre piszkálja a csőrömet a dolog, úgyhogy majd alaposabban utánajárok.

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Nem sokkal később de la Mare öregembere az apokrifekre hivatkozik - vagyis lehet, hogy az idézet forrását a nem kanonikus iratokban kell keresni. A segítséget mindenesetre nagyon köszönjük!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:

Nem sokkal később de la Mare öregembere az apokrifekre hivatkozik - vagyis lehet, hogy az idézett forrását a nem kanonikus iratokban kell keresni. A segítséget mindenesetre nagyon köszönjük!

Igen, valószínűleg itt van a kutya elásva...  smile

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tanith Lee szintén olyan szerző, akit a műhelyünk örömmel látna a dark folyamban; ő azonban – ellentétben Ramsey Campbell-lel – már debütált a magyar olvasóközönség előtt. Itt például A gonosz tündér című novelláját olvashatjátok magyar nyelven, itt pedig mindjárt három írását (Megmérettetés; Kék kísértetkorsó; Draco, Draco). Ez utóbbi link egyébként számos további érdekes csemegét rejt a fantasztikus irodalomból – többek között olyan elbeszéléseket, mint Poul Andersontól a Hauk története, Clark Ashton Smithtől az Alcouz herceg és a varázsló vagy Fritz Leibertől az Árnyékország csapdájában.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Fritz Leiber nagy kedvencem, esetleg van rá esély, hogy 1-2 műve bekerüljön a Fantasy folyamba?

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Bachstein írta:

Fritz Leiber nagy kedvencem, esetleg van rá esély, hogy 1-2 műve bekerüljön a Fantasy folyamba?

Középtávon igen. A fórumon több olvasó is jelezte már, hogy szívesen venné kézbe magyarul a teljes Fafhrd és a Szürke Egerész-ciklust. Szerkesztői szempontból ez elég nagy kihívás, de a legutóbbi csúcstalálkozónkon fölvetődött az ötlet, méghozzá nem is a műhely részéről. smile Ha minden igaz, holnap kerül sor az év végi munkamegbeszélésünkre, és látok rá esélyt, hogy Leiber két hőse ez alkalommal újra elő fog kerülni.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Bachstein írta:

Ez így, ilyen formán, bizton mondhatom, hogy nincs benne a Bibliában, de még ehhez hasonló bölcsességet sem találtam a Károli-féle fordításban, mindenesetre piszkálja a csőrömet a dolog, úgyhogy majd alaposabban utánajárok.

Igen, nekem is úgy rémlik, hogy ilyen megállapítás nem szerepel a Szentírásban, épp ezért kérdeztem rá a dologra! De akkor már ketten vagyunk! smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:
Bachstein írta:

Fritz Leiber nagy kedvencem, esetleg van rá esély, hogy 1-2 műve bekerüljön a Fantasy folyamba?

Középtávon igen. A fórumon több olvasó is jelezte már, hogy szívesen venné kézbe magyarul a teljes Fafhrd és a Szürke Egerész-ciklust. Szerkesztői szempontból ez elég nagy kihívás, de a legutóbbi csúcstalálkozónkon fölvetődött az ötlet, méghozzá nem is a műhely részéről. smile Ha minden igaz, holnap kerül sor az év végi munkamegbeszélésünkre, és látok rá esélyt, hogy Leiber két hőse ez alkalommal újra elő fog kerülni.

Ha van rá lehetőség, dobjátok már fel Steven Brust nevét is a találkozón, anno már felvetettem egyszer, akkor azt mondtátok, hogy a következő megbeszélésig nem akartok semmit előre ígérgetni, de most úgy érzem eljött az idő, hogy újra felszínre hozzam a témát.  big_smile

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Bachstein írta:

Ha van rá lehetőség, dobjátok már fel Steven Brust nevét is a találkozón, anno már felvetettem egyszer, akkor azt mondtátok, hogy a következő megbeszélésig nem akartok semmit előre ígérgetni, de most úgy érzem eljött az idő, hogy újra felszínre hozzam a témát.  big_smile

Az a gond, hogy a Draghaera-ciklus első része összefüggő regényfolyam. A későbbi fantasyre hangszerelt Dumas-homázsok már inkább megállnak külön-külön a saját lábukon, de azokhoz meg nem árt ismerni a Vlad Taltos-történeteket. Az egyes kötetek irdatlan terjedelméről nem is beszélve - szemben a kezelhetőbb méretű Vlad Taltos-könyvekkel.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:
Bachstein írta:

Ha van rá lehetőség, dobjátok már fel Steven Brust nevét is a találkozón, anno már felvetettem egyszer, akkor azt mondtátok, hogy a következő megbeszélésig nem akartok semmit előre ígérgetni, de most úgy érzem eljött az idő, hogy újra felszínre hozzam a témát.  big_smile

Az a gond, hogy a Draghaera-ciklus első része összefüggő regényfolyam. A későbbi fantasyre hangszerelt Dumas-homázsok már inkább megállnak külön-külön a saját lábukon, de azokhoz meg nem árt ismerni a Vlad Taltos-történeteket. Az egyes kötetek irdatlan terjedelméről nem is beszélve - szemben a kezelhetőbb méretű Vlad Taltos-könyvekkel.

Köszönöm a visszajelzést, bár sajnálattal olvasom, a fentiek tükrében nem sok esélyt látok rá, hogy a közeljövőben megjelenhessenek a ciklus részei.
Esetleg a To Reign in Hell című regénye? Vagy ez már nem nagyon illeszkedik a profilba?  hmm

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Bachstein írta:

Köszönöm a visszajelzést, bár sajnálattal olvasom, a fentiek tükrében nem sok esélyt látok rá, hogy a közeljövőben megjelenhessenek a ciklus részei.
Esetleg a To Reign in Hell című regénye? Vagy ez már nem nagyon illeszkedik a profilba?  hmm

A To Reign in Hell egy Milton-homázs. Igazából élvezni csak az inspiráló forrás alapos ismeretében lehet; és hát ugye, nálunk nem kötelező középiskolai olvasmány Az elveszett Paradicsomsad

Megjegyezném viszont, hogy a MesterMűvek kínálata nem azonos a Delta Vision kínálatával - utóbbi ugyebár némileg bővebb halmazt képez. smile A mi műhelyünk például egyebek között Dave Duncant javasolta a sorozat fantasy folyamába, párhuzamosan azzal, hogy a szerző neve tőlünk függetlenül is felvetődött a DV berkeiben. Na most, tessék megnézni a jövő évi kiadói tervet… Van benne Dave Duncan, csak nem a MesterMűvekben. wink

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:
Bachstein írta:

Köszönöm a visszajelzést, bár sajnálattal olvasom, a fentiek tükrében nem sok esélyt látok rá, hogy a közeljövőben megjelenhessenek a ciklus részei.
Esetleg a To Reign in Hell című regénye? Vagy ez már nem nagyon illeszkedik a profilba?  hmm

A To Reign in Hell egy Milton-homázs. Igazából élvezni csak az inspiráló forrás alapos ismeretében lehet; és hát ugye, nálunk nem kötelező középiskolai olvasmány Az elveszett Paradicsomsad

Megjegyezném viszont, hogy a MesterMűvek kínálata nem azonos a Delta Vision kínálatával - utóbbi ugyebár némileg bővebb halmazt képez . smile A mi műhelyünk például egyebek között Dave Duncant javasolta a sorozat fantasy folyamába, párhuzamosan azzal, hogy a szerző neve tőlünk függetlenül is felvetődött a DV berkeiben. Na most, tessék megnézni a jövő évi kiadói tervet… Van benne Dave Duncan, csak nem a MesterMűvekben. wink

Hát igen, egyik kedvenc művem a Paradise Lost (meg zenekarom is, de ez most mellékes), és pont emiatt a párhuzam miatt érdekelt volna a könyv. Na de akkor szedem a cókmókom és megyek is tüntetni a Kérdések a kiadóhoz topikba!  smile

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Amúgy meg azért is ide fordulok először, mert a precizitásotok és a háttértudásotok páratlannak mondható, és mely' rajongó ne szeretné azt, hogy az általa kedvelt vagy őt érdeklő művek minél igényesebb kiadással jelenhessenek meg. No nem azért, mintha az egész Delta Vision-re ez nem vonatkozna, csak értitek, no.  smile

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Köszönjük szépen az elismerő szavakat, pirulunk. tongue

A de la Mare-szemelvény fordítójának a kommentárja a kétes bibliai citátumhoz:

A fórumon vitatott Biblia-idézet nyomát nem találtam. Koslattam utána a neten, de nem jártam eredménnyel. Persze lehet, hogy csak az én kitartásom volt tünékeny, de nem ment. Talán ebben a műben*, talán más fordításomban szerepelnek még bibliai idézetek, azoknak ki is kutattam a rendes helyét, és a magyar szövegben a modernebb verziót alkalmaztam, nem a Károli-félét. Itt viszont a saját fejem után kellett mennem.

* Tudniillik már az egész novella le van fordítva.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Bachstein írta:

"I take it," says the Book, "to be such as no man can by learning define, nor by wisdom search out."

Ez így, ilyen formán, bizton mondhatom, hogy nincs benne a Bibliában, de még ehhez hasonló bölcsességet sem találtam a Károli-féle fordításban, mindenesetre piszkálja a csőrömet a dolog, úgyhogy majd alaposabban utánajárok.

Megvan! Tényleg nem bibliai idézet, és nem is az apokrif iratokból való, hanem egy skót királyi sarj, az "Anglia első démonológusaként" elhírhedett Reginald Scot Discourse of Devils and Spirits c. értekezéséből, amely a Discoverie of Witchcraft c. könyvének függelékeként jelent meg 1584-ben. Scot ebben a következőket írja az ördög természetéről:

God created him purposely to destroy. I take his substance to be such as no man can by learning define, nor by wisdom search out.

I. Jakab király – a King James-Biblia inspirátora – állítólag ennek a könyvnek az összes fellelhető példányát begyűjtötte és máglyán égettette el. Ennek fényében de la Mare bőbeszédű öregurának világnézeti háttere kissé... hmmm... gyanússá válik. wink

Forrás:

James Anson Farrer: Books Condemned to Be Burnt (Elégetésre ítélt könyvek), London, 1892. p. 51.

Ha már az előbb Bachstein ilyen szépen megdicsért minket, nem maradhattunk szégyenben. big_smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Gratulálok, nem csoda, hogy nem volt egyszerű megtalálni a forrást. Így viszont mindenképpen javítsátok ki a fordításban a Szentírás kifejezést. Esetleg csillagozva mehetne a lap aljára, mire is hivatkozik az öreg.

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

No igen... Legalább nyújtottunk egy kis betekintést a műhelymunkánkba: most már tudjátok, hogyan születtek a M. R. James-kötetek lábjegyzetei. smile És úgy tűnik, ilyen apparátus elkél majd a Lovecraft ihletőibe is...

@clive: A Discoverie of Witchcraft egyébként egy hamisítatlan, bona fide grimórium a 16. századból, és erről a linkről teljes egészében letölthető - méghozzá nem holmi újmódi gányolt átiratban, hanem az 1886-os londoni reprint szkennelt változatában, amit mindössze 250 példányban nyomtak ki annak idején. Javaslok egy kattintást, hivatkozással a múltkori beszélgetésünkre a klasszikus topikban; szerintem el fog férni a Hermit kiadó könyvei mellett. smile